Ady 100 pályázaton Szlávik Titanilla 12.B osztályos tanulónk sikeresen teljesített

2019. április 24., 14:02

Szlávik Titanilla 12. B osztályos tanuló a Napút folyóiratot kiadó Cédrus Művészeti Alapítvány által meghirdetett Ady 100 pályázaton parafrázis kategóriában indult versével, melyet a bíráló bizottság közlésre érdemesnek talált. A versének a nyomtatott Napút ad fórumot — először a folyóirat május elején megjelenő áprilisi Ady-összeállításában, s valószínűleg majd külön Káva Téka-füzetmellékletben.

A PécsMa Junior rovatában közzétették a verset, amely az alábbi linken olvasható:

https://www.pecsma.hu/pecsma-junior/szlavik-titanilla-addikcio/

 

Addikció

(Ady Endre: Az ős-Kaján című versére)

 

Láztól égő, szomjas lelkem száján

Csepeg mérhetetlen vágyam lángja,

S izzik a forró lehellet.

Felperzsel a pusztítás jele.

Mellkasomban tornádó feszül tüdőm falának,

Fájó kaparás támad nyelőcsövemnek,

Elfogy a levegőm.

 

Ereim nedűje is új irányba száguld,

Ismeretlen hadsereg támad,

S kihagy a szívverésem.

Szakadozva lüktet a vér.

Sehonnai katonák törnek befelé,

Keresztül csontom szarufalán jutnak lefelé.

 

Leállnak szerveim, agyamban vízió támad,

Nyelvem szomjasan lóg kifelé,

Újjabb adagot várva.

Nincs már nyálam, a torkom szorul,

Szívem megállt, s csak kalapáló szemeim

Verik koponyám ablakát.

 

A kín végig száguld remegő testemen,

Az epém facsarják torkomon felfele,

Gyomrom görcsbe rándul, háború dúl,

Forog velem a világ, s minden sötétségbe borul. 

Testem éhezik, mint kivert kutya,

Csak úgy létezik.

 

Ködös lesz látásom, amint a pusztító,

Romlott méreg belém jutva, új életre kélve,

Táncot lejt, gunyorosan nevet,

S én, térdre omolva, bárgyú pillantással

A porba fekszem.

Ujjaim, maguktól cikázva rohannak a

Föld felégetett peremén.

 

Elveszett eszméletlem egyedül evez, a

Függőség folyamán lefele,

De amint a látásom tiszta, agyam rendezett,

Gerincem ismét magát töri el.

(Szlávik Titanilla) L. S. Ellie -2019.03.10.