Beszámoló a zittaui magyar–német diákcsereprogramról

Szeptember 20. és 26. között iskolánk 13 diákjával Zittauba utaztunk a német partneriskolánkkal, a BSZ Zittauval közösen szervezett diákcsereprogram keretében. Az egyhetes program célja nemcsak a német nyelv gyakorlása és a német kultúra megismerése volt, hanem a két iskola és a két ország diákjai közötti személyes kapcsolatok erősítése is. A tartalmas program során a tanulók betekintést nyerhettek a német szakképzés világába, történelmi és kulturális látnivalókat fedezhettek fel, sport- és közösségi programokon vehettek részt, valamint közös főzés és kötetlen beszélgetések során ismerkedhettek német kortársaikkal.

1. nap – vasárnap, szeptember 20. – Utazás Zittauba

Reggel korán, 6:15-kor kellett volna indulnunk Pécsről, a Jókai–Kálvin utcai parkolóból, mivel azonban egy diák elaludt, ezért csak 7 óra 40-kor tudtunk elindulni. Pécsről Siófok, Siófokról Óvár, innen pedig Bratislava (Pozsony) felé haladtunk. Ezt követően Csehországon keresztül, Prága érintésével folytattuk utunkat Zittau felé.

Az utazást sajnos végig esős időjárás nehezítette, szinte egész nap folyamatosan esett az eső. Ennek ellenére a diákok jó hangulatban viselték a hosszú buszozást. Az út során beszélgettünk, zenét hallgattunk, játszottunk, és természetesen előkerült a „Felelsz vagy mersz?” játék is. A jókedv végül közös karaokézásba torkollott, amelynek egyik emlékezetes pillanata az I Was Made for Lovin' You közös éneklése volt.

Az úton többször tartottunk pihenőt: Magyarországon legalább kétszer, Szlovákiában és Csehországban is egyszer megálltunk, hogy megmozgassuk végtagjainkat, együnk és igyunk, majd folytattuk utunkat Németország felé. Ahogy telt az idő, a hosszú út és a korai indulás miatt egyre többen elcsendesedtek: volt, aki aludt, mások zenét hallgattak, olvastak vagy beszélgettek.

Este körülbelül 20 órakor érkeztünk meg Zittauba. A Domino Haus nevű szálláson Frau Dorn, Sandy (egy német kolléganő) és a táborvezető várt minket. A megérkezésünket továbbra is zuhogó eső kísérte, így a faházak első benyomásra nem tűntek túl impozánsnak. A tábor egy erdőben helyezkedett el, szerény világítással. A diákok zuhanyzói és toilettjei kb.: 200 méterre voltak a szobáktól és mint kiderült ezeket nem lehetett kulcsra zárni. A konyha és az ebédlő (ahol el tudtuk volna fogyasztani a vacsoráinkat) szintén nagy távolságra voltak egymástól. Mindenütt sár és víz vett minket körbe, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy ezen a szálláson nem maradhatunk és holnap az ebbéli aggodalmainkat mindenképp jelezzük a németek szervezője, Frau Dorn felé.

2. nap – hétfő, szeptember 21. – Ismerkedés a BSZ Zittauval és a várossal

Hétfőn reggeli után megkezdődött a tulajdonképpeni csereprogram. Ellátogattunk a BSZ Zittau iskolájába, ahol a német iskola vezetősége és diákjai ünnepélyesen fogadtak bennünket. A találkozás nagyon jó hangulatban zajlott, és örömmel tapasztaltam, hogy a magyar és a német diákok hamar megtalálták egymással a közös hangot.

A fogadást követően megismerkedtünk az iskola épületével és képzési rendszerével. Különösen érdekes volt számunkra, hogy a BSZ Zittau többféle szakmai területen is biztosít képzést. A diákok betekintést nyerhettek többek között a szociális, vendéglátóipari és lakkozó/fényező szakmák oktatásába. Az igazgató úr, Herr Witwer által eszközölt bemutató során azt is megtapasztalhattuk, hogy a szakmai képzés és az elméleti oktatás hogyan kapcsolódik össze a német iskolarendszerben. A PowerPoint-os prezentáció után a tanulókat két csoportra bontották. A termekben játékos, közösségépítő tevékenységek folytak, amelyek elősegítették a magyar és német tanulók közötti kapcsolatok kialakulását. A játékot az ebéd követte, melyet az iskola menzáján fogyasztottunk el.

Ebéd után az időjárás okozta hideg idő miatt a fiúk a tornacsarnokba mentek focizni, míg mi a lányokkal egy rövid városnézésre indultunk. A város múltjáról és jelenéről hallhattunk, többek között a történelmi Hatváros-szövetségről, valamint az oktatás és a kézművesképzés hagyományairól. A városnézés jó lehetőséget teremtett arra, hogy a tanulók ne csak az iskolát, hanem a partneriskolánk otthonául szolgáló települést is jobban megismerjék.

A napot közös vacsorával és bowlingversennyel zártuk. A bowling során már teljesen kötetlen hangulat alakult ki, és a magyar és német diákok között egyre több közvetlen kapcsolat született. Tanárként külön öröm volt látni, hogy a kezdeti visszafogottságot fokozatosan felváltotta a felszabadult kommunikáció.

3. nap – kedd, szeptember 22. – Drezda történelmi és kulturális öröksége

Kedden Drezdába utaztunk, amely a program egyik kulturális csúcspontja volt. A nap során a német diákok és tanárok is velünk tartottak. 9 órakor indultunk vonattal Drezdába, mely külön élmény volt, mert megtapasztalhattuk a magyar és a német vasút által nyújtott különbségeket. A menetidő másfél óra volt, fél 11-kor érkeztünk meg a tartomány székhelyére. Idegenvezetőnk az egyik német-történelem szakos tanárnő, Anche volt.

Drezda történelmi belvárosában számos jelentős látnivalót tekintettünk meg. Megcsodáltuk többek között a híres Frauenkirchét (Miasszonyunk-templom), a Zwingert, valamint a Residenzschloss (Rezidenciapalota) környékét. Megismerkedtünk August der Starke (I. Erős Ágost szász választófejedelem) aranyszínű lovas emlékművével is. A városnézés során a tanulók nemcsak a látványos épületekkel találkozhattak, hanem betekintést nyerhettek Szászország és Drezda történelmébe is. Sétánk során az óváros hangulatos tereit és utcáit is felfedeztük, miközben a német diákok érdekes információkkal egészítették ki a látottakat. Különösen érdekes volt megtapasztalni, hogy a történelmi épületek és műemlékek milyen szervesen illeszkednek a mai városi életbe.

A közös városnézést követően a városközpontban együtt ebédeltünk német partnereinkkel. A német diákok és tanáraik ezt követően, körülbelül fél háromkor visszaindultak Zittauba, mi pedig megkaptuk a hazautazásunkhoz szükséges vonatjegyeket. A diákok fél 2-től szabadidőt kaptak. Kisebb csoportokban fedezhették fel a várost és vásárolhattak is. Néhány német fiatal szintén velünk tartott és segített nekünk eligazodni ebben a több mint 450 000 lakossal rendelkező nagyvárosban.

A hazautazás azonban váratlanul kalandosra sikerült. Miután elfoglaltuk a vonatunkat, útközben egy baleset miatt jelentős késés alakult ki, ezért körülbelül másfél órával később és számos átszállással tudtunk csak visszajutni Zittauba. A helyzetet a diákok meglepően ügyesen és együttműködően kezelték. A váratlan helyzetek megoldása jó alkalmat adott arra is, hogy a diákok önállóságukat, kritikai gondolkodásukat és problémamegoldó képességüket fejlesszék.

Este fél kilenc körül értünk vissza a szállásra. A vacsora után még egy rövid csoportbeszélgetést tartottunk, majd a fárasztó, de élményekben gazdag nap után mindenki nyugovóra tért.

4. nap – szerda, szeptember 23. – Sport, közösség és közös élmények

A szerdai nap középpontjában a sport és a közösségépítés állt. Reggeli után a BSZ Zittau sportcsarnokába indultunk, ahol közös sportnapon vettünk részt. A program egyik része tollaslabdaverseny volt, amelyen a magyar diákok is eredményesen szerepeltek: István Jancsi ebben a küzdelemben a harmadik helyet szerezte meg.

A sportnap során páros ügyességi versenyekre is sor került. A tanulóknak különböző erőnléti és gyorsasági feladatokat – például felüléseket, fekvőtámaszokat, négyütemű fekvőtámaszokat, padon való átugrásokat, illetve futást – kellett teljesíteniük. A verseny során a teljesítmény mellett az együttműködés és a csapatszellem is fontos szerepet kapott.

A közös ebédet követően Oderwitzbe indultunk, ahol a nyári bobpályát próbáltuk ki. A program hatalmas sikert aratott: a diákok mindhárom csúszási lehetőségüket kihasználták, és sok nevetéssel, élményekkel gazdagodva tértek vissza a buszhoz. A program során sok nevetésre és vidám pillanatra került sor, a tanulók pedig egymást biztatva és a saját élményeiket megosztva töltötték el a délutánt. A bobozás kiváló lehetőséget teremtett a kötetlen együttlétre és a közösség erősítésére is.

A mozgalmas délelőtt és délután után néhány óra pihenő következett. Este 17:30-kor közös grillezésen vettünk részt, melyet Peter Schönling testnevelést és gasztronómiát tanító kolléga szervezett az iskola udvarán. Bratwurstot és grillsajtot készítettünk, amelyből mindenki jóízűen fogyasztott.

A nap azonban még nem ért véget. Az elmúlt napokban megismert német fiatalok közül többen velünk tartottak a szállásra is. UNO-zással és beszélgetéssel töltöttük az estét, majd egy közös esti sétára is sor került. Tanárként nagyon jó érzés volt látni, hogy a csereprogram ekkorra már valódi baráti találkozássá kezdett válni, és a diákok egyre természetesebben kommunikáltak egymással.

5. nap – csütörtök, szeptember 24. – Természet és történelem az Oybin-hegységben

Csütörtökön a Zittaui-hegységbe látogattunk el. A nap célja a természet, a helyi történelem és a kulturális örökség megismerése volt.

Már az odaút is különleges élményt jelentett: Zittauból Oybinba gőzmozdonnyal utaztunk, ami a legtöbb diák számára teljesen új tapasztalat volt. A keskeny nyomtávú vasútvonalon megtett út során gyönyörű tájakban gyönyörködhettünk.

Oybinban gyalogosan indultunk el a hegyen található vár- és kolostorromokhoz. Idegenvezető kíséretében ismerkedtünk meg a hely történetével, a vár egykori szerepével, valamint a hozzá kapcsolódó történelmi eseményekkel. A romok különleges hangulatot árasztottak, és a természeti környezet még emlékezetesebbé tette a kirándulást.

A túra egyik fénypontja a toronyba való feljutás volt. A hosszú csigalépcső megmászása után lenyűgöző panoráma tárult elénk: fentről beláthattuk a környező településeket és a Zittaui-hegység egy részét is.

A program után a vasútállomás közelében ebédeltünk, amelyről a német partneriskola gondoskodott. Ezt követően egy kis szabadidőt kaptunk. A magyar és német diákok kisebb csoportokban együtt fedezték fel a környéket, többen egy cukrászdába is betértek. A közös vonatút visszafelé már nagyon jó hangulatban telt, a fiatalok sokat beszélgettek és nevettek együtt.

A szállásra visszatérve mindenki számára jól esett a pihenés. Az esti órákat társasjátékozással és beszélgetéssel töltöttük. Vacsorára mindenki maga dönthette el, mit szeretne enni: néhányan főztek, mások pizzát rendeltek. A nap nyugodt, családias hangulatban zárult.

6. nap – péntek, szeptember 25. – Közös főzés és Görlitz

Pénteken ismét a BSZ Zittau iskolájában kezdtük a napot. A program középpontjában a vendéglátás és a közös főzés állt. A magyar és német diákok együtt dolgoztak az iskola konyhájában Herr Peter Schönling vezetésével.

A receptet a német tanár magyar nyelven is előkészítette, így a diákok számára a közös munka valódi kulturális és nyelvi élményt is jelentett. A menü Cordon bleu volt burgonyapürével és párolt, szalonnás zöldbabbal, desszertként pedig Quarkkäulchent (túrós burgonyafánkot) készítettünk almamousse-szal. A magyar és német tanulók közösen dolgoztak a konyhában, miközben a többiek megterítették az asztalokat.

Az ebéd előtt az iskola igazgatója, Herr Witwer köszöntötte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta a magyar és a német iskola között hosszú évek óta fennálló partneri kapcsolat jelentőségét. Mi is megköszöntük a vendéglátást és az egész héten tapasztalt figyelmességet, majd átadtuk az igazgatónak és a tanároknak hozott magyar ajándékainkat. A német kollégák és az iskola vezetése szintén meglepetéssel készültek a magyar diákok számára. A közös ebédhez Frau Dorn, Herr Witwer és Andreas is csatlakozott.

Délután Görlitzbe látogattunk. A város különleges történelmi hangulata azonnal magával ragadott bennünket. Sétáltunk a gyönyörű óvárosban, ahol számos épen megmaradt történelmi épületet, hangulatos teret és macskaköves utcát láthattunk. Kívülről megtekintettük többek között a híres Szent Péter és Pál-templomot is. A séta során a diákoknak lehetőségük volt arra, hogy kötetlenül fedezzék fel a várost, és közben tovább gyakorolják a német nyelvet.

Körülbelül 17 órakor indultunk vissza Zittauba. A szállásra érkezve megkezdtük a csomagolást és a rendrakást. Mivel másnap korai indulás várt ránk, a diákok időben lefeküdtek.

7. nap – szombat, szeptember 26. – Hazautazás

Szombaton reggel 6:10-kor ébredtünk. A diákoknak 6:45-re a szobák elé kellett helyezniük a csomagjaikat és erre az időpontra a szobáikat is ki kellett takarítaniuk.

Miután megkaptuk az útra összeállított uzsonnacsomagokat, 7:15-kor elindultunk Magyarország felé. A hazautazás már nyugodtabb hangulatban telt, hiszen mindenkit elfárasztott az eseménydús hét. Útközben a diákok pihentek, beszélgettek, és felelevenítették a németországi tanulmányi kirándulás legemlékezetesebb programjait és pillanatait.

Összegzés

A zittaui csereprogram pedagógiai és közösségi szempontból is rendkívül tartalmas hét volt. A program során a diákok nemcsak Németország történelmével, kultúrájával és természeti értékeivel ismerkedhettek meg, hanem bepillantást nyerhettek a német szakképzés rendszerébe is. A közös tanórák, a sportprogramok, a kirándulások, a főzés és az esti kötetlen együttlétek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar és német diákok között valódi személyes kapcsolatok alakuljanak ki.

Pedagógusként különösen értékesnek tartottam, hogy a tanulók számos olyan helyzetbe kerültek, amelyekben önállóságra, együttműködésre, alkalmazkodásra és problémamegoldásra volt szükségük. A drezdai hazautazás váratlan nehézségei, a közös sportversenyek, a főzés során végzett csapatmunka vagy akár a német diákokkal folytatott mindennapi beszélgetések mind olyan tapasztalatokat jelentettek, amelyek túlmutatnak a hagyományos tanórai tanuláson és önálló döntésekre, együttműködésre, alkalmazkodásra, valamint magabiztos kommunikációra ösztönözték a tanulókat.

A hét során a német nyelv használata természetes kommunikációs helyzetekben vált a mindennapok részévé. Örömmel tapasztaltam, hogy a diákok a hét előrehaladtával egyre bátrabban szólaltak meg németül, valamint angolul és egyre könnyebben kezdeményeztek kapcsolatot német kortársaikkal.

Úgy érzem, hogy a program nemcsak egy külföldi tanulmányi kirándulás volt, hanem valódi kulturális, nyelvi és közösségi csere, amely során a diákok és a pedagógusok egyaránt sok értékes tapasztalattal és maradandó élménnyel gazdagodtak. A zittaui partneriskolával fennálló kapcsolat megerősödése pedig jó alapot teremt a jövőbeli közös programokhoz és a hagyomány folytatásához.

Szederkényi Tímea

Pécs, 2026.09.28.

Bericht über den ungarisch-deutschen Schüleraustausch in Zittau

20.–26. September 2026

Vom 20. bis 26. September reisten wir mit 13 Schülerinnen und Schülern unserer Schule im Rahmen des gemeinsam mit unserer deutschen Partnerschule, dem BSZ Zittau, organisierten Schüleraustauschprogramms nach Zittau. Ziel der einwöchigen Reise war nicht nur, die deutsche Sprache anzuwenden und die deutsche Kultur kennenzulernen, sondern auch die persönlichen Beziehungen zwischen den Schülerinnen und Schülern der beiden Schulen und der beiden Länder zu stärken. Während des abwechslungsreichen Programms erhielten die Jugendlichen Einblicke in die Welt der deutschen Berufsausbildung, entdeckten historische und kulturelle Sehenswürdigkeiten, nahmen an Sport- und Gemeinschaftsprogrammen teil und lernten ihre deutschen Altersgenossen beim gemeinsamen Kochen und in ungezwungenen Gesprächen kennen.

1. Tag – Sonntag, 20. September – Anreise nach Zittau

Wir hätten am frühen Morgen um 6:15 Uhr vom Parkplatz an der Jókai–Kálvin-Straße in Pécs abfahren sollen. Da jedoch ein Schüler verschlafen hatte, konnten wir erst um 7:40 Uhr losfahren. Von Pécs fuhren wir über Siófok, von Siófok nach Óvár und von dort weiter in Richtung Bratislava (Pressburg). Anschließend setzten wir unsere Fahrt durch Tschechien über Prag in Richtung Zittau fort.

Leider wurde die gesamte Reise durch regnerisches Wetter erschwert, denn fast den ganzen Tag regnete es ununterbrochen. Trotzdem ertrugen die Schülerinnen und Schüler die lange Busfahrt bei guter Laune. Während der Fahrt unterhielten wir uns, hörten Musik, spielten Spiele und natürlich durfte auch das Spiel „Wahrheit oder Pflicht?“ nicht fehlen. Die gute Stimmung mündete schließlich in ein gemeinsames Karaoke-Singen, wobei das gemeinsame Singen von I Was Made for Lovin' You zu einem der denkwürdigsten Momente wurde.

Unterwegs legten wir mehrmals Pausen ein: In Ungarn hielten wir mindestens zweimal, in der Slowakei und in Tschechien jeweils einmal, um uns die Beine zu vertreten, etwas zu essen und zu trinken und anschließend unsere Fahrt nach Deutschland fortzusetzen. Je länger die Reise dauerte, desto ruhiger wurden die Schülerinnen und Schüler aufgrund der langen Fahrt und des frühen Aufstehens: Einige schliefen, andere hörten Musik, lasen oder unterhielten sich.

Gegen 20 Uhr kamen wir in Zittau an. In der Unterkunft Domino Haus wurden wir von Frau Dorn, Sandy, einer deutschen Kollegin, und dem Leiter des Camps erwartet. Bei unserer Ankunft regnete es weiterhin in Strömen, sodass die Holzhäuser auf den ersten Blick nicht besonders beeindruckend wirkten. Das Camp lag in einem Wald und war nur spärlich beleuchtet. Die Duschen und Toiletten der Schülerinnen und Schüler befanden sich etwa 200 Meter von den Zimmern entfernt und konnten, wie sich herausstellte, nicht abgeschlossen werden. Auch die Küche und der Speisesaal, in dem wir unsere Mahlzeiten hätten einnehmen können, lagen weit voneinander entfernt. Überall um uns herum waren Schlamm und Wasser, sodass wir zu dem Entschluss kamen, dass wir in dieser Unterkunft nicht bleiben konnten. Wir beschlossen daher, unsere Bedenken am nächsten Tag unbedingt gegenüber der deutschen Organisatorin, Frau Dorn, anzusprechen.

2. Tag – Montag, 21. September – Kennenlernen des BSZ Zittau und der Stadt

Am Montag begann nach dem Frühstück das eigentliche Austauschprogramm. Wir besuchten das BSZ Zittau, wo wir von der Schulleitung und den Schülerinnen und Schülern der deutschen Schule feierlich empfangen wurden. Die Begegnung verlief in einer sehr guten Atmosphäre, und ich freute mich zu sehen, dass die ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schüler schnell einen guten Kontakt zueinander fanden.

Nach dem Empfang lernten wir das Schulgebäude und das Ausbildungssystem kennen. Besonders interessant war für uns, dass das BSZ Zittau eine Ausbildung in verschiedenen beruflichen Bereichen anbietet. Die Schülerinnen und Schüler erhielten unter anderem Einblicke in die Ausbildung im sozialen Bereich, im Gastgewerbe sowie im Bereich Lackierung und Fahrzeuglackierung. Während der von Herrn Witwer durchgeführten Präsentation konnten wir auch erfahren, wie berufliche Ausbildung und theoretischer Unterricht im deutschen Schulsystem miteinander verbunden sind. Nach der PowerPoint-Präsentation wurden die Schülerinnen und Schüler in zwei Gruppen eingeteilt. In den Klassenräumen fanden spielerische und gemeinschaftsbildende Aktivitäten statt, die dazu beitrugen, Kontakte zwischen den ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schülern aufzubauen. Anschließend folgte das Mittagessen, das wir in der Mensa der Schule einnahmen.

Nach dem Mittagessen gingen die Jungen aufgrund des kalten Wetters in die Sporthalle, um Fußball zu spielen, während wir mit den Mädchen einen kurzen Stadtrundgang machten. Dabei erfuhren wir einiges über die Vergangenheit und Gegenwart der Stadt, unter anderem über den historischen Sechsstädtebund sowie über die Traditionen des Bildungswesens und des Handwerks. Der Stadtrundgang bot den Schülerinnen und Schülern eine gute Gelegenheit, nicht nur die Schule, sondern auch die Stadt, in der sich unsere Partnerschule befindet, besser kennenzulernen.

Den Tag beendeten wir mit einem gemeinsamen Abendessen und einem Bowlingturnier. Beim Bowling herrschte bereits eine völlig ungezwungene Atmosphäre, und zwischen den ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schülern entstanden immer mehr persönliche Kontakte. Als Lehrerin war es für mich besonders schön zu beobachten, wie die anfängliche Zurückhaltung allmählich einer offenen und ungezwungenen Kommunikation wich.

3. Tag – Dienstag, 22. September – Dresdens historisches und kulturelles Erbe

Am Dienstag fuhren wir nach Dresden, was einen der kulturellen Höhepunkte des Programms darstellte. Die deutschen Schülerinnen und Schüler sowie die Lehrkräfte begleiteten uns. Um 9 Uhr fuhren wir mit dem Zug nach Dresden. Auch die Zugfahrt war ein besonderes Erlebnis, da wir dabei die Unterschiede zwischen dem ungarischen und dem deutschen Eisenbahnverkehr kennenlernen konnten. Die Fahrzeit betrug eineinhalb Stunden, und um 10:30 Uhr kamen wir in der Landeshauptstadt an. Unsere Stadtführerin war eine deutsche Lehrerin für Geschichte, Anche.

In der historischen Altstadt von Dresden besichtigten wir zahlreiche bedeutende Sehenswürdigkeiten. Wir bewunderten unter anderem die berühmte Frauenkirche, den Zwinger sowie die Umgebung des Residenzschlosses. Außerdem lernten wir das goldfarbene Reiterstandbild von August dem Starken, dem sächsischen Kurfürsten August I., kennen. Während des Stadtrundgangs konnten die Schülerinnen und Schüler nicht nur beeindruckende Gebäude besichtigen, sondern auch Einblicke in die Geschichte Sachsens und Dresdens gewinnen. Bei unserem Spaziergang entdeckten wir auch die stimmungsvollen Plätze und Straßen der Altstadt, während die deutschen Schülerinnen und Schüler interessante Informationen zu den Sehenswürdigkeiten ergänzten. Besonders interessant war es zu erleben, wie harmonisch die historischen Gebäude und Denkmäler in das heutige städtische Leben integriert sind.

Nach dem gemeinsamen Stadtrundgang aßen wir mit unseren deutschen Partnern im Stadtzentrum zu Mittag. Die deutschen Schülerinnen und Schüler und ihre Lehrkräfte fuhren anschließend gegen 14:30 Uhr zurück nach Zittau, während wir die für unsere Rückfahrt notwendigen Zugtickets erhielten. Ab 13:30 Uhr hatten die Schülerinnen und Schüler Freizeit. In kleinen Gruppen konnten sie die Stadt erkunden und auch einkaufen. Einige deutsche Jugendliche begleiteten uns ebenfalls und halfen uns dabei, uns in dieser Großstadt mit mehr als 450.000 Einwohnern zurechtzufinden.

Die Rückfahrt verlief jedoch unerwartet abenteuerlich. Nachdem wir unseren Zug bestiegen hatten, kam es aufgrund eines Unfalls unterwegs zu einer erheblichen Verspätung, sodass wir erst etwa eineinhalb Stunden später und nach zahlreichen Umstiegen nach Zittau zurückkehren konnten. Die Schülerinnen und Schüler gingen mit dieser Situation überraschend geschickt und kooperativ um. Die Bewältigung der unerwarteten Situation bot den Jugendlichen auch eine gute Gelegenheit, ihre Selbstständigkeit, ihr kritisches Denken und ihre Problemlösungskompetenz weiterzuentwickeln.

Gegen 20:30 Uhr kamen wir wieder in der Unterkunft an. Nach dem Abendessen führten wir noch ein kurzes Gruppengespräch, bevor sich nach diesem anstrengenden, aber erlebnisreichen Tag alle schlafen legten.

4. Tag – Mittwoch, 23. September – Sport, Gemeinschaft und gemeinsame Erlebnisse

Am Mittwoch standen Sport und Gemeinschaftsbildung im Mittelpunkt. Nach dem Frühstück gingen wir zur Sporthalle des BSZ Zittau, wo wir an einem gemeinsamen Sporttag teilnahmen. Ein Teil des Programms war ein Badmintonturnier, bei dem auch die ungarischen Schülerinnen und Schüler erfolgreich teilnahmen: István Jancsi erreichte dabei den dritten Platz.

Während des Sporttages fanden auch verschiedene Paar- und Geschicklichkeitswettbewerbe statt. Die Schülerinnen und Schüler mussten unterschiedliche Kraft- und Schnelligkeitsübungen absolvieren, zum Beispiel Sit-ups, Liegestütze, Burpees, Sprünge über eine Bank sowie Laufübungen. Neben der individuellen Leistung spielten auch Zusammenarbeit und Teamgeist eine wichtige Rolle.

Nach dem gemeinsamen Mittagessen fuhren wir nach Oderwitz, wo wir die Sommerrodelbahn ausprobierten. Das Programm war ein großer Erfolg: Die Schülerinnen und Schüler nutzten alle drei ihrer Fahrmöglichkeiten und kehrten mit viel Lachen und zahlreichen schönen Erlebnissen zum Bus zurück. Während des Programms gab es viele lustige und fröhliche Momente. Die Jugendlichen verbrachten den Nachmittag damit, sich gegenseitig anzufeuern und ihre Erlebnisse miteinander zu teilen. Das Sommerrodeln bot eine hervorragende Gelegenheit für ein ungezwungenes Beisammensein und stärkte gleichzeitig die Gemeinschaft.

Nach dem ereignisreichen Vormittag und Nachmittag folgten einige Stunden Erholung. Um 17:30 Uhr nahmen wir an einem gemeinsamen Grillabend teil, der von unserem Kollegen Peter Schönling, der Sport und Gastronomie unterrichtet, auf dem Schulhof organisiert wurde. Wir bereiteten Bratwürste und Grillkäse zu, die allen sehr gut schmeckten.

Der Tag war jedoch noch nicht zu Ende. Einige der deutschen Jugendlichen, die wir in den vergangenen Tagen kennengelernt hatten, begleiteten uns auch zu unserer Unterkunft. Wir verbrachten den Abend mit UNO-Spielen und Gesprächen und machten anschließend noch einen gemeinsamen Abendspaziergang. Als Lehrerin war es für mich sehr schön zu sehen, dass sich der Austausch zu diesem Zeitpunkt bereits zu einer echten freundschaftlichen Begegnung entwickelte und die Schülerinnen und Schüler immer natürlicher miteinander kommunizierten.

5. Tag – Donnerstag, 24. September – Natur und Geschichte im Zittauer Gebirge

Am Donnerstag besuchten wir das Zittauer Gebirge. Ziel des Tages war es, die Natur, die regionale Geschichte und das kulturelle Erbe kennenzulernen.

Bereits die Anreise war ein besonderes Erlebnis: Von Zittau nach Oybin fuhren wir mit einer Dampflokomotive, was für die meisten Schülerinnen und Schüler eine völlig neue Erfahrung war. Während der Fahrt mit der Schmalspurbahn konnten wir wunderschöne Landschaften bewundern.

In Oybin machten wir uns zu Fuß auf den Weg zu den auf dem Berg gelegenen Burgen- und Klosterruinen. Unter Begleitung eines Gästeführers lernten wir die Geschichte des Ortes, die frühere Bedeutung der Burg sowie die damit verbundenen historischen Ereignisse kennen. Die Ruinen strahlten eine ganz besondere Atmosphäre aus, und die natürliche Umgebung machte den Ausflug noch eindrucksvoller.

Ein Höhepunkt der Wanderung war der Aufstieg zum Turm. Nach dem Erklimmen der langen Wendeltreppe bot sich uns ein beeindruckendes Panorama: Von oben konnten wir die umliegenden Ortschaften sowie einen Teil des Zittauer Gebirges überblicken.

Nach dem Programm aßen wir in der Nähe des Bahnhofs zu Mittag, das von der deutschen Partnerschule organisiert worden war. Anschließend hatten wir etwas Freizeit. Die ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schüler erkundeten die Umgebung in kleinen Gruppen, und einige gingen auch in eine Konditorei. Die gemeinsame Zugfahrt zurück verlief bereits in sehr ausgelassener Stimmung, und die Jugendlichen unterhielten sich viel und lachten gemeinsam.

Zurück in der Unterkunft tat uns allen die Erholung gut. Den Abend verbrachten wir mit Gesellschaftsspielen und Gesprächen. Zum Abendessen konnte jeder selbst entscheiden, was er essen wollte: Einige kochten, andere bestellten Pizza. Der Tag endete in einer ruhigen und familiären Atmosphäre.

6. Tag – Freitag, 25. September – Gemeinsames Kochen und Görlitz

Am Freitag begannen wir den Tag wieder im BSZ Zittau. Im Mittelpunkt des Programms standen das Gastgewerbe und das gemeinsame Kochen. Die ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schüler arbeiteten gemeinsam in der Schulküche unter der Leitung von Herrn Peter Schönling.

Das Rezept hatte der deutsche Lehrer auch auf Ungarisch vorbereitet, sodass die gemeinsame Arbeit für die Schülerinnen und Schüler zu einem echten kulturellen und sprachlichen Erlebnis wurde. Auf dem Speiseplan standen Cordon bleu mit Kartoffelpüree und gedünsteten grünen Bohnen mit Speck. Als Dessert bereiteten wir Quarkkäulchen mit Apfelmus zu. Die ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schüler arbeiteten gemeinsam in der Küche, während die anderen den Tisch deckten.

Vor dem Mittagessen begrüßte der Schulleiter, Herr Witwer, die Teilnehmerinnen und Teilnehmer. In seiner Ansprache betonte er die Bedeutung der langjährigen Partnerschaft zwischen der ungarischen und der deutschen Schule. Auch wir bedankten uns für die Gastfreundschaft und die Aufmerksamkeit, die uns während der gesamten Woche entgegengebracht worden war, und überreichten dem Schulleiter und den Lehrkräften unsere mitgebrachten ungarischen Geschenke. Auch die deutschen Kolleginnen und Kollegen und die Schulleitung hatten eine Überraschung für die ungarischen Schülerinnen und Schüler vorbereitet. Zum gemeinsamen Mittagessen kamen Frau Dorn, Herr Witwer und Andreas dazu.

Am Nachmittag besuchten wir Görlitz. Die besondere historische Atmosphäre der Stadt beeindruckte uns sofort. Wir spazierten durch die wunderschöne Altstadt, wo wir zahlreiche gut erhaltene historische Gebäude, stimmungsvolle Plätze und kopfsteingepflasterte Straßen sehen konnten. Unter anderem besichtigten wir von außen auch die berühmte Peterskirche. Während des Spaziergangs hatten die Schülerinnen und Schüler die Möglichkeit, die Stadt ungezwungen zu erkunden und dabei weiterhin Deutsch zu sprechen und zu üben.

Gegen 17 Uhr machten wir uns auf den Rückweg nach Zittau. Nach unserer Ankunft in der Unterkunft begannen wir mit dem Packen und Aufräumen. Da am nächsten Morgen eine frühe Abfahrt bevorstand, gingen die Schülerinnen und Schüler rechtzeitig schlafen.

7. Tag – Samstag, 26. September – Rückreise

Am Samstag war um 6:10 Uhr Wecken. Die Schülerinnen und Schüler mussten ihre Gepäckstücke bis 6:45 Uhr vor die Zimmer stellen, damit ich den Zustand der Zimmer kontrollieren konnte und überprüfen konnte, ob alle ihre Sachen ordnungsgemäß gepackt und die Zimmer sauber hinterlassen hatten.

Nachdem wir die für die Reise vorbereiteten Lunchpakete erhalten hatten, fuhren wir um 7:15 Uhr in Richtung Ungarn los. Die Rückfahrt verlief bereits in einer ruhigeren Atmosphäre, da die ereignisreiche Woche alle müde gemacht hatte. Gleichzeitig war deutlich zu spüren, dass die Schülerinnen und Schüler mit zahlreichen Erlebnissen und gemeinsamen Erinnerungen bereichert nach Hause zurückkehrten.

Zusammenfassung

Der Schüleraustausch in Zittau war sowohl aus pädagogischer als auch aus gemeinschaftlicher Sicht eine äußerst abwechslungsreiche und wertvolle Woche. Während des Programms konnten die Schülerinnen und Schüler nicht nur die Geschichte, Kultur und Naturschätze Deutschlands kennenlernen, sondern auch Einblicke in das deutsche Berufsbildungssystem gewinnen. Die gemeinsamen Unterrichtsstunden, Sportprogramme, Ausflüge, Kochaktivitäten und die ungezwungenen gemeinsamen Abende trugen alle dazu bei, dass zwischen den ungarischen und deutschen Schülerinnen und Schülern echte persönliche Beziehungen entstanden.

Als Pädagogin fand ich es besonders wertvoll, dass die Schülerinnen und Schüler in zahlreiche Situationen kamen, in denen Selbstständigkeit, Zusammenarbeit, Anpassungsfähigkeit und Problemlösung gefragt waren. Die unerwarteten Schwierigkeiten bei der Rückfahrt aus Dresden, die gemeinsamen Sportwettbewerbe, die Teamarbeit beim Kochen oder auch die alltäglichen Gespräche mit den deutschen Schülerinnen und Schülern waren Erfahrungen, die über das traditionelle Lernen im Unterricht hinausgingen und die Jugendlichen dazu anregten, selbstständig Entscheidungen zu treffen, zusammenzuarbeiten, sich an unterschiedliche Situationen anzupassen und selbstbewusst zu kommunizieren.

Während der Woche wurde die deutsche Sprache in natürlichen Kommunikationssituationen zu einem selbstverständlichen Bestandteil des Alltags. Ich habe mich sehr darüber gefreut zu beobachten, dass die Schülerinnen und Schüler im Laufe der Woche immer mutiger Deutsch sprachen und auch auf Englisch immer leichter Kontakt zu ihren deutschen Altersgenossen aufnahmen.

Ich habe das Gefühl, dass das Programm nicht nur eine ausländische Studienfahrt war, sondern ein echter kultureller, sprachlicher und gemeinschaftlicher Austausch, bei dem sowohl die Schülerinnen und Schüler als auch die Lehrkräfte um viele wertvolle Erfahrungen und bleibende Erlebnisse bereichert wurden. Die Stärkung der bestehenden Partnerschaft mit der Zittauer Partnerschule schafft außerdem eine gute Grundlage für zukünftige gemeinsame Programme und für die Fortführung dieser schönen Tradition.

Szederkényi Timea

Pécs, 28.09.2026