1845 |
Haas Mihály megfogalmazásában hangzott el először a javaslat egy ”Pécsen felállítandó jó reáliskola működtetésére.” |
1854 |
Haas Mihály – akkor már prépost – további kezdeményező lépéseket tett a reáliskola megalapítására. |
1857. július 27 |
Engedélyezték a háromosztályos reáltanoda megnyitását. Első épülete a Mátyás kir. u. 15. sz. helyén állt. |
1857. november |
Megkezdődött meg a tanítás német nyelven. 50 diákkal, 5 fős tanári karral. Igazgató: Dr. Dobszay Antal belvárosi plébános volt. |
1859. október 30. |
Pécs város tanácsa engedélyezte a magyar nyelvű oktatást. |
1860-1874 |
Igazgató: Szauter Antal |
1870 |
Hatosztályos főreáltanodává alakult az intézmény, megindult a felnőttoktatás is. |
1874-1882 |
Igazgató: Vész Albert |
1875 |
Nyolcosztályossá bővítik az iskolát, ebben az évben tartották az első érettségi vizsgát is. |
|
Vész Albert igazgatása alatt az iskola hanyatlásnak indult. Csökkent a tanulók létszáma. Nagyon sok volt a fegyelmi ügy. A városi vezetők és a polgárok is elfordultak az iskolától. |
1882-1901 |
Igazgató: Dischka Győző. „Az 1882/83. tanévvel új korszak kezdődik a pécsi főreáliskola életében, a belső megerősödés, az intenzív fejlődés korszaka.” |
|
Dischka Győző igazgatása alatt a főreáliskola megerősödött, fénykorát élte. |
1901-1920 |
Igazgató: Gallovich János |
|
A tanulók létszáma évről évre folyamatosan nőtt. Az 1917/18-as tanévben már 799 diákja volt az iskolának, ezzel az ország legnépesebb középiskolája lett a főreál, és az egyik legjobb iskola is! A tanulmányi átlag 2,13 és 2,3 között volt. (Akkoriban az 1-es volt a legjobb osztályzat.) Új épületbe költözhetett az iskola. 1912-14 között felépült a Rákóczi úton az új épület, „a legszebb állami középiskola, amelyet vidéken valaha a magyar állam építtetett.” |
1915 |
A háború miatt csak 1915-ben költözhetett be az iskola az új épületbe. |
|
A háború miatt sok diákot, tanárt hívtak be katonának, illetve jelentkeztek önként. A hősi halott diákok emléktáblája a mai épületben található. |
1918-1921 |
Pécs szerb megszállása. A szerbek teljesen kifosztották az iskolát. Megsemmisültek a könyvtárak, a szertárak, szinte a teljes berendezés. A megszállás éveiben a tanítás a ciszterci gimnáziumban és a városi polgári fiúiskolában folyt. |
1921-1941 |
Igazgató: Horváth Viktor |
|
A szerb megszállás 1921. augusztus 22-én véget ért. Az iskolát újból fel kellett szerelni. Főként adományokból sikerült biztosítani a működéshez szükséges berendezési tárgyakat, a szertárak, könyvtárak anyagát is össze kellett gyűjteni. |
1922. december |
A Pozsonyból Pécsre menekült Erzsébet Tudományegyetem céljaira át kellett adni az iskola palotáját, ekkor került a mai épületbe intézményünk. |
1925 |
Felvette iskolánk gróf Széchenyi István nevét. (1925. január 26-án kelt az engedélyező rendelet, április 1-jétől viselhettük a nevet) |
|
1925-ben az a megtiszteltetés érte az iskolát, hogy Dr. Horváth Viktor igazgató urat XI. Pius pápa A Szent Szilveszter rend lovagjává avatta, elismerve ezzel az igazgató – és a tantestület – vallás-erkölcsi nevelés terén végzett kiemelkedő munkáját. „Első eset, hogy az egyház állami iskolai igazgatót ilyen magas kitüntetésben részesített.” |
1926.november 24. |
A Vallás-és Közoktatási Minisztérium az Erzsébet Tudományegyetem gyakorló iskolájává avatta az intézetet. A vidéki középiskolák közül elsőként érdemelte ki ezt a rangot! A tanításba további kiváló tudós tanárok kapcsolódtak be, emelve a képzés színvonalát, tovább növelve az iskola hírnevét. |
1934 |
A XI. törvénycikk kimondta, hogy minden magyar középiskola gimnázium, tehát a reáliskolai képzés fokozatosan megszűnik. A rendelkezés értelmében ettől a tanévtől gimnáziumi osztályokat iskoláztak be, az utolsó reáliskolai osztály az 1939/40-es tanévben hagyta el az iskolát. |
1941 |
Megszűnt az egyetem bölcsészeti fakultása Pécsett, s vele együtt az iskola gyakorlóiskola jellege is. A legkiválóbb tanárokat Szegedre helyezték át, az ottani gyakorlóiskolához. |
1942-1948 |
Igazgató: Dr. Fábián István |
1939 |
Kitört II. világháború az iskola életében is nehézségeket okozott. (Katonai szolgálatra behívott tanárok, állandóan változó tantestület stb.) Az 1942/43-as tanévben – története során először – három tanárnő is bekerült a testületbe. |
1944 |
El kellett hagyni az iskolának a Király utcai épületet, mivel lejárt a bérleti szerződés, melyet a püspökséggel kötött a város. Az épületet a hadsereg hadikórháznak foglalta le. |
1944-1947 |
A „vándorlás” időszaka: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, a püspöki fiúinternátus épületében, majd a polgári leányiskola Mária utcai épületében folyt a tanítás. |
1947 |
Új, véglegesnek gondolt épületbe költözött az intézmény, a Kardos Kálmán utcába. A város a Széchenyi István Gimnázium részére alakíttatta át ezt az épületet. „Reméljük, hogy most talán megszűnik a hosszú évek óta tartó vándorlás, s a nyugodt fejlődés, békés munka következik iskolánkban.” (Évkönyv az 1947/48-as tanévről) |
1948 |
Egy városi döntés következtében a 91 éves múltra visszatekintő, nagyhírű Széchenyi István Gimnáziumot összevonták, helyesebben; beolvasztották a Nagy Lajos Gimnáziumba. Ezzel lezárult az iskola első korszaka. |
1948-1955 |
Igazgató: Dr. Molnár Péter |
1954 |
A gimnázium újraindítása a Király utcai épületben. Az itt működő tanítóképző fokozatosan megszűnt, az új gimnázium felmenő rendszerben alakult ki. Az iskola visszakapta régi nevét, hivatalosan is jogutódja lett a régi, híres »Széchenyinek«. |
1955-1957 |
Igazgató: id. Gyulavári László |
1956 |
Humán tagozatos osztályt is indítottak Dr. Tóth István osztályfőnökségével. |
1957-1961 |
Igazgató: Dr. Czéh Károly |
1958 |
Elindult a „politechnikai modell”, ebből alakult ki a szakközépiskola. |
1960 |
A szakközépiskola és a gimnázium együttese jellemzi az iskolát. |
1962-1967 |
Igazgató: Achátz Imréné |
1966 |
A régi reáliskola hagyományait is felélesztve beindult a matematika–fizika tagozat, később csak matematika tagozat, mely 1982-ig működött, kiváló eredménnyel. |
1967-1989 |
Igazgató: Dr. Erhardt Imre |
|
Igazgatása alatt jelentősen fejlődött az iskola. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécs egyik kiemelkedő középiskolája lett, a tanulmányi eredmények alapján is mindig ott volt az első öt középiskola között a városban. |
|
Eredményesen alakultak a külföldi kapcsolatok, nemzetközi hírnévre tett szert énekkarunk, sportolóink is sok dicsőséget szereztek az iskolának. |
1971/72 |
Beindult esti tagozaton a felnőttoktatás. Húsz éven át autószerelőket képeztek esti tagozaton, híradás-technikusok képzése levelező tagozaton történt. |
1991-2000 |
Igazgató: Kővári Zoltán |
1992/93 |
Beindult az egyedi tantervű fizikaoktatás (fizika tagozat). („B” osztály) |
1993/94 |
Elindult a humán tantárgyblokkos rendszerű tanítás (humán tagozat). („E” o.)) |
1993. május 26 |
Felavattuk az iskola tornacsarnokát. |
1993/94 |
Elkészült az autóelektrotechnikai laboratórium, mellyel lehetővé vált autóelektronikai műszerészek képzése, az 19é96/97-es tanévtől kezdődően. („K” osztály) |
1998/99 |
A kor követelményeihez igazodva -, informatika tagozatos osztály indult. („G” osztály) |
2000. január 21 |
A Magyar Kultúra Napján került felavatásra a Millenniumi Galéria. A millennium tiszteletére a Pécsi Tanítóképzősök Emlékező és Baráti Köre 56 műalkotást, zömmel festményeket, ajándékozott az iskolának. |
2000/2001 |
Első félévben Kőváriné Kovács Andrea tanulmányi igazgató-helyettes megbízott igazgatóként vezette az iskolát |
2001.-2006 |
Igazgató: Bende Zoltán |
2005. 01. 26. |
Emléktábla avatás volt, iskolánk 80 éve vette fel Széchenyi István nevét |
2006-2011 |
Igazgató: Kőváriné Kovács Andrea |
2006. 09. 01. |
Megkezdődött iskolánk fennállásának 150. tanéve |
2006 november |
Comenius csereprogram: „Város a jövőben a jövő városa”-címmel |
2011.09.01. |
Iskolánkhoz csatolják a Testnevelési és Általános Sportiskolát (TÁSI) új nevünk Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola. |
2012-től |
Igazgató Kutas József |
2012.09.01. |
Az iskola a Baptista Szeretetszolgálat EJSZ fenntartásába került. |