Széchenyi megemlékezés

Iskolánk névadójára emlékeztünk a mai napon. Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született. A megemlékezést az idei tanévben a tanulók élő youtube videón követhették a tantermekben. A hagyományoknak megfelelően a műsor végén az iskola vezetősége és az osztályok képviselői a megemlékezés virágait helyezték el névadónk mellszobra előtt az I. emeleti folyosón.

Az alábbiakban rövid részleteket olvashatnak az elhangzott megemlékezésből.

„Amikor Széchenyi Istvánra emlékezünk, egy olyan embert látunk magunk előtt, akinek a természetében, emberi adottságaiban benne rejlett sok minden, és aki – számtalan más emberrel ellentétben – ezeket a lehetőségeket ki is bontakoztatta. Egy olyan korszakban, amikor hazánk jövője bizonytalan volt, ő hittel és tettekkel mutatta meg, hogy a haladás nemcsak szükséges, hanem lehetséges is.”

„Néhány gondolat gróf Széchenyi Istvántól:

„Nem elég akarni – tenni is kell.” Széchenyi egész életét ez az elv vezérelte. Az akaratot tettek követték – és példát mutatott abban, hogy a hazáért való szolgálat nem hangzatos szavakban, hanem kitartó munkában rejlik.

„A nemzet ereje nemcsak a múltjában, hanem a jövőbe vetett hitében rejlik.”

Széchenyi hite a nemzet felemelkedésében intellektuális és erkölcsi alapokon nyugodott – az arisztokrácia felelősségében, az oktatás fontosságában és a gazdasági fejlődés elengedhetetlenségében.

„Aki igazán szeret, az nemcsak lelkesedik, hanem szenved is.”

Széchenyi a hazájáért szenvedett. Ő volt az, aki a legmagasabb szinten gondolkodott a nemzet jövőjéről – és ennek terhét egy életen át hordozta.”

„Mindenható Isten, hallgasd meg mindennapi, minden órai imámat. Töltsd be szívemet angyali tiszta szeretettel irántad s hazám, embertársaim s honfiaim iránt. Világosíts fel engem egy Cherub lángszellemével, erős eszével. Engedj a jövőbe pillantanom s megkülönböztetni a jónak magvát a gonosztól. Add tudtomra, mit tegyek s miként kezdjem, hogy Neked egykor a reám bízott tőkéről beszámolhassak. Gondolkodni akarok és dolgozni, éjjel és nappal, egész életemen át. Segítsd sikerre azt, ami jó; tipord el csírájában azt, aminek rossz gyümölcse lehetne.”